A segítőszentek a Krisztus utáni első századok keresztény vértanúi, akiket együtt hívnak segítségül. A hagyomány szerint ezek a szentek a haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat nagy bajokban megsegíthetik. A tizennégyes szám valószínűleg az apostolokra utal - a tizenkettő s még Pál és Barnabás -, akik közbenjárását együttesen is kérték.
Tiszteletük a középkorban, a XIII.-XIV. században terjedt el először német nyelvterületen és a szomszédos országokban. Csoportjukba időnként és területenként más-más vértanúkat is soroltak.
Szent György a hit elleni kételyekben, Balázs a torokgyíkban és egyéb torokbajokban, Erazmus az altest fájdalmaiban, Pantaleon minden betegségben, Vitus a szemérem elleni kísértésekben, Kristóf az utak veszedelmei ellen, Dénes a lelkiismeret nyugtalanságában, Cirjék a pokoli kígyó incselkedései ellen, Agathius (Ákos) a halálfélelemben, Euszták a reménytelen helyzetekben, Egyed a gyónásban érzett álszégyen ellen, Margit a veszélyben forgó szülő asszonyok bajai ellen, Katalin a bűnbánók megtérését késleltető akadályok ellen, Borbála az utolsó szentségek felvételében nagy pártfogó. Helyenként Dénes helyett Miklós püspök, Erazmus helyett Lénárd, Euszták helyett Hubert, Pantaleon helyett Rókus, bármelyik helyett Libérius szerepelhet a segítőszentek között.
Kultuszuk különösen az 1348-as pestisjárvány után virágzott Közép-Európában. Híres németországi búcsújáró helyük Vierzehnheiligen (Frankenthal), templomát 1719-ben szentelték fel. A magyar nyelvterületen a 15. században tűnt fel tiszteletük.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a börvelyi templom titulusa Tizennégy segítőszent. Börvelyt a Váradi Regestrum már 1216-ban említi, plébániája szerepel az 1332-es pápai tizedjegyzékben. Középkori, kőből készült, toronnyal rendelkező templomának védőszentje (1428-ból ismert adat szerint) Boldogságos Szűz Mária volt. A jelenleg is álló templom építését 1935-ben kezdték, Fiedler István szatmári püspök 1937. szeptember 5-én szentelte fel a Tizennégy Segítőszent tiszteletére.
Búcsújára szeptember 8-án, vasárnap fél tizenkettőtől kerül sor, Bíró Norbert kálmándi plébános szentbeszédével.